Almásfüzitő-Foktorok 2001. évi kutatása

A 24. és 25. szelvényekben két, különböző korú épület maradványai jelentkeztek, melyekből mindössze egy, illetve két kősor maradt fenn. A falbontás során két sír került elő, melyek keresztezték a falat. A 25. szelvény északi részén egy ÉNy-DK-i irányú árok nyomait lehetett megfigyelni, amely az épületek előtti fázist képviselte.

A 25. szelvény délkeleti negyedében egy újabb épület falai jelentkeztek, amelyek a 27. szelvényben folytatódtak. A szelvény közepén megfigyelt köves-kavicsos-tegulás felszín egy útszakaszhoz tartozott, amelynek két rétegét is sikerült azonosítani. Az út rétegsorában 2-3. századi leletanyag került elő, míg alatta főként rézkori kerámia volt.

A 25. és 27. szelvényekben feltárt, egy helyiségből álló épületen áthaladt egy 20-25 cm szélességű fűtőcsatorna, amely az épület északi alá futott. A külső falsíkhoz csatlakozva a praefurnium átégett agyagpadlója jelentkezett. A 28. szelvény kutatását nehezítette, hogy a modern szorgalmi út itt haladt keresztül.

A 70-es években történt dózerolás szinte teljesen megsemmisítette a római kori réteget, amely mindössze 5-15 cm vastagságban maradt fenn. A kedvezőtlen feltételek ellenére a szelvényben egy korai lakógödör, egy árok, és a gödör betöltésébe ásott késő római sírok kerültek elő. A 29. szelvényt DNy-ra jelölték ki, ahol csak szórványos leletanyag mutatkozott; a szürke-kevert agyagrétegben őskori és római kori anyag keveredett.

Az ásatás során összesen nyolc csontvázas és egy hamvasztásos rítusú sírt tártak fel, amelyek a 4. századból származtak. A korábban talált kutak kézi bontását a beomlás veszélye miatt nem lehetett elvégezni, ezért azokat gépi erővel mélyítették a kavicsos vízzáró rétegig (7. szelvény = 1. kút, 21. É-i fele/21. rábontás = 3. kút, 17/a-21. = 4. kút). A kutak alja 6, illetve 7,5 méter mélységben került elő.